Ez egy jó hely! (Road)

La Li Ho!

Szögezzük le előre: UTÁLOM A SÖRT! *huhh, ezt jól esett leírni XD*

Khm...na szóval... Az egész teljesen normális szombatnak indult... Hamupipi (Amarukácska) szokás szerint takarított. Apuci meg figyelte a fotelból. Már épp elfogadtam, hogy ez a hétvége is jó szar lesz, amikor megcsörrent a telefonom. A volt osztálytársnőm, (és mellékesen egyik legjobb barátnőm a mai napig) Anett hívott. Azt kérdezte, jó-e nekem a ma este. Megérdeklődtem jóapámtól, hogy ráérek-e... válasz: "mit érdekel az engem...." oké, menetm anyuhoz. Persze anya elengedett. Na de hova? Ezt én sem tudtam, hogy kérdőre vontam drága barátném... Hát persze, hogy egy rock-koncert :D

Az együttes asszem Trash Inside volt... Nem értettem rendesen, mikor mondták, hogy kik ők. Jó számaik voltak, bár a szövegből mindig kb,. annyit értettem, hogy "hrrrmooobruááááhhjjeaahhhh kriskhhh#˙˘~$đ÷ !+%?#" És hasonló szépek... Pedig valamiről nagyon hadováltak angolul, csak én nem erőltettem meg magam túlságosan. Egyébként is majd kiszakadt a dobhártyám. Csodálom, hogy az ablakok bírták, mert ahogy a falnak támaszkodtam, éreztem., hogy a fal remeg, mint állat.

Fél kilencre érkeztünk meg, a zenekar még állítgatta a hangszereket, de A. már félrészeg volt XD Megkaptuk a kezünkre a jelet, hogy kifizettük a beugrót, és rögtön kerestem HorrorNikit, hogy merre van. Hát a drágám ott csücsült az asztalon. Odamentünk hozzá, szia,mizu stb. Aztán bementünk. Az együttes nem húzta sokáig az időt, elkezdték tépni a gitárokat, a dob kapott rendesen, az énekes meg szerintem ma délig nem tudott megszólalni. A. már az első számnál rázta a fejét, mint egy emberállat, aztán feérúgta a békésen álldogáló barátait, akik persze viszonozták eme kedves gesztust... Akkora pogó lett, mint nyolc másik. Persze HorrorNiki rögtön ment :P Mi Anettal letelepedtünk a földre, nekidőltünk a radiátornak, és néztük őket. Anett itta a sört, én meg csak röhögtem... Ez a pogó komolyan mulatságos dolog. Mondjuk, azért normálisan csinálták. Ha valaki földre került, ketten azonnal felhúzták, így egyetlen sérülés sem lett. A bagázs felét ismertem. K.-val régen jóban is voltam, aztán hirtelen nem szóltunk egymáshoz. P., a volt osztálytársam hulla részegen tántorgott egy Pepsi-s üveggel, ami folyamatosan újratöltődött, de nem kólával... Ahogy ott ücsörögtem, a radiátornak döntött háttal és fejjel, kezeim az enyhén felhúzott térdemen, előttem egy rakás marha, és üvölt a rock, úgy éreztem, most jó lenne elszívni egy cigit. Nem a nikotin miatt, hanem a mozdulat miatt. Nyáron kipróbáltam a vízipipát, és tényleg nyugtató az a mozdulat, ahogy az ember kifújja a füstöt, és azt nézi, ahogy szétoszlik. Ha betöltöm a 18-at, veszek egy vízipipát. Már pont eszembe jutott egy tök jó novella, amikor Anett kitalálta, hoz még egy sört. (Az előzőből egy negyed pohárnyit megitatott velem is... Rém rossz volt, de azért megittam.) Megegyeztünk, hogy inkább átugrunk a pizzériába, valami nekem való piáért. A Bacardi Brezer mellett döntöttünk. (5% -os alkoholtartalommal, inkább üdítő, mintsem alkohol...) Felbontattuk, és elindultunk vissza. Nekem egy fekete, Penge-szerű kabátom van, aminek a zsebe ki van szakadva, szal az egész kabátot tele tudom pakolni. Anett szólt, h tegyem már el a Bacardit, mert lehet, hogy rossz szemmel néznek ránk, ha kintről hozunk be piát. Beraktam a zsebembe, erre Anett: "De ugye fogod?" Hát majd bepisiltem a röhögéstől. Nem bazdmeg, elengedtem, hadd ömöljön a kabátomba.... Anett is rájött már a tekintetemből is, hogy marhaságot kérdezett, és szintén sikító röhögésben tört ki. Visszamentünk, és letelepedtünk a helyünkre. Anett kétpercenként hívott el WC-re... Ugye, aki sört iszik, többet pisil, mint egy kóborkutya :P Aztán egyszercsak, K., akiről azt hittem, már utál, odajött hozzánk, és behúzott minket "táncolni". Kör alakba álltunk, és egymás vállába karolva mentünk körbe-körbe. Időnként lefejeltük egymást, vagy a lábamat taposták szét (én egy gyomorba könyökléssel jutalmaztam a dolgot) de jó volt :) Aztán Anettal éreztük a pogó-vágyat.. Na de mi aztán olyan törpék vagyunk, két perc alatt felrúgtak volna minket, így inkább felkaptam Anettot a hátamra, és így nyomultunk. Ő lökött, én rúgtam :D Aztán HorrorNikivel őrjöngtünk egyet a nagy kedvencre (Road-Nem kell más). Így sem volt hangom (enyhe torokgyuszkó) na de most aztán! Utána keringőztünk egyet... Kárpátiára XD Egy srác odament a haverunkhoz, és megjegyezte: "Jók a csajok..." Biztos a felsőnkre gondolt, csak nem merte elkérni :LOL: Utána kimentem a friss levegőre, és felhívtam szívem csücsökjét. Megbeszéltem vele, hogy mennyire nagy marhák vannak a Földön, de aztán inkább visszamentem, mert egy kissé fura alak jött ki mellém. XD Odabent ekkor (éjfél magassága) már rendesen letompultak az emberek... Hajnali egy körül már félálomban ücsörögtem. Azt álmodtam, hogy otthon vagyok a nappalinkban, a kályha mellett, és anya áll előttem, és dumál hozzám. Aztán lassan elkedztem felébredni. Még mindig a nappalinkat láttam, de A. pogózott benne... Gondoltam is: "Mi a picsa?! A. a nappalinkban pogózik ott, ahol előtte Anya állt, és Anett hangján dumál hozzám. Aztán lassan eltűnt a nappali, és rájöttem, hogy a műv. házban vok, és nem a kályha, hanem a radiátor melegített. Hú bakter -gondoltam- nem kéne szunyálni XD Kimentünk wc-re... (megint) Anett elfoglalta a nőit, a férfit meg egy másik csaj. Ekkor berobbant a fiú-wc-s barátnője, kinyitotta az ajtót, ahol barátnője trónolt, és ráüvöltött (félig beborulva), hogy "Itt a sütiiiiiiiiiiii!" Kimenekültünk. XD Később ismét elmentünk az illemhelyre. Bekopogtam a lány-részbe, semmi válasz. Az ajtó is résnyire nyitva volt, gondoltam nincs bent senki. Hát jól benéztem. Egy csávó épp könnyített az agyvizén XD Úgy kirohantam, mint akinek rakétát dugtak a fenekébe. Lassan aztán két óra lett, a villanyokat felkapcsolták, mi pedig hazajöttünk. Beosontam a házba, átöltöztem pizsibe, és beájultam az ágyba. Fél 11-ig szunyáltam. XD És ahogy a Road is üvöltötte a hangfalból: "Ez egy jó hely, én mondtam, s máris jobban pezseg a vérem, szomjam kell, hogy oltsam, önts, ha nem is kérem!"

Ama-chan voltam, Béke Belétek!

Floorball, let's kick some ass!

La Li Ho!

Ma dupla tesim volt.... Először egy szadista tanárnő (Csábi-bébi) bemelegített minket. Na neeeem... inkább megkínzott. Nem tudom, volt-e már olyan érzésetek, hogy a vádlitok kb. felugrott a fületekbe, mert ott talán kevesebbet kell mozognia.... Nekem most volt. Annyira fájt mindenem, hogy szívesebben maradtam volna a matekomon (!) mint hogy bemenjek erre a retek órára....

Először is, szétszórtan helyezkedjünk el... Halkan megjegyezném, hogy egy osztályteremnyi torna termünk van, mi 25-en vagyunk, és még hozzánk adták a 9.C lányait, akik szintén kb. ennyien vannak. Maradjunk annyiban, hogy extrém helyzet állt elő. Vagy az orromba nyúltak fel könyékig, vagy a vesémbe térdeltek, d egy biztos: ember épen ott nem maradt. Mikor az egyik csontlábú fitness-lady már nyolcvanhatodjára próbálta egy laza köröm-csapással levágni a nyakam, elhatároztam, hogy ezért a tanárnő még bűnhődni fog. Na de nem akárhogy!

1. Bekapcsolok egy Tokio Hotel számot (na erre fitnesseljé, he! XD)
2. Bevezetek a terembe 400 lajhárt
3. Hozzájuk csapok 80 dagadt Britney Spears-t (persze hajvágót mellékelek...)
4. Megkavarom az egészet némi gerinc sérvvel
   
5. És végül izzadtan, büdösen tálalom a kedves tanári karnak. :)

Miután bemelegítettünk, jött a futás...körbe-körbe. Megjegyzenm, hogy a terem közepén, keresztbe ki van feszítve egy háló a röplabdához. Na az alatt ugye át kell bújni. Tanárnő meg kitalálta, hogy sípszóra forduljunk meg, és az ellenkező irányba fussunk. Persze, mindez akkor ötlött áldott fejbe, mikor a hálónál votam, úgyhogy kb. 30-szor hajolgattam amiatt a retek háló miatt. DE! Ez is véget ért... Kimentünk szenvedni a kondiba. Erősítettünk hasra, hátra, lábra, fenékre. Gondolkodtam rajta, hogy felajánlom tanárnőnek, hogy egy ötösért én hónaljra is erősítek, ha kell. Rossz kedve volt. Inkább nem próbálkoztam XD
Aztán jött az egész tesi-óra megkoronázása, a Floorbal. Olyan mint a hoki, csak még nagyobb marhaság. Kapsz egy ütőt, és rohangálsz egy teniszlabda méretű fehér, lyukacsos, girnyó gömb után... No, de sebaj, Amarukácska lőtt két gólt, vagy mi a francot. Inkább mi a francot.... Szétverték a lábam... nem mintha labdának nézne ki a lábam (annyira azért nincsenek rossz virgácsaim..XD) , szimpla tahóságból. A kaput még véletlenül sem közelítettük meg, mindenki olyan mérges volt arra a szerencsétlen ablakra, hogy csak úgy csattogott. Nekem párszor az ütő is eltűnt a kezemből.... az osztálytársnőm hátában landolt.... XD De nem gond, felszedtem! Aztán megint elvesztetem XD Átrepült a termen... jóvanna, kicsit energikusan ütöttem a labdába XD

Persze ennek az egésznek haszna is volt.... Nem, nem az, hogy jól nézünk ki... azért csodára még a Varga Gimi tanárai se képesek. Viszont! Olllllyan rettentően büdösek voltunk, hogy a 24-es buszon rögtön volt helyünk, mert mindenki eltűnt mellőlünk egy olyan 3 m-es körzetben :D

Na, ennyit mára.
Ama-chan voltam, béke belétek! :)

Csokival és barátokkal szép az élet :)

La Li Ho!

Magam sem tudom, hogy csináltam, de jó a hangulatom. Gondoltam, írok már egy optimista bejegyzést is. Egyrészt azért, mert visszaolvasva a blogomat, rájöttem, hogy milyen szánalmasan sajnáltattam önmagam, másrészt meg, mert: *dobpergés, feszült csend, ééééés:* ÖTÖS LETT A MATEK TZ-M!!!!!! Öhöhöhöööötööhööösss!!! Nekem! Matekból! Oh, my fuckin' God! (Megj.: God=Kurama...) Ráadásul a "szinusz-koszinusz-tangens-kotangens-anyádens-megcseszens"-ből..... Ez csoda.
A barátnőm egyébként csinált rólam egy tök király képet.


Katt rá, ha érdekel.

Szerintem HorrorNiki (aki készítette) naaaaaaagyon ügyes. Legalábbis hozzám képest. Úgyhogy, ha meglesz a letytotyom (nagybátyámtól kapom, imádom is eléggé :D) akkor feltesz rá nekem azt a "húdenagyonkirályésbonyolult" programot, amivel ő varázsol, és megtanít használni.
Jah, és ma degeszre ettem magam... mivel elkezdődött a Kati-hét... az elsős osztályok próbálnak minket lesütizni, hogy rájuk szavazzunk. Persze én nem állok ellen, hősies küzdelemmel ugyan, de feláldozom magam a jóért, és elpusztítom a kókuszgolyónak álcázott kalóriabombákat., amik szerencsétlen Műpicsa osztálytársnőimet kívánják megtámadni! :D

• Egyébként, szeretném megemlíteni, hogy jelenleg érzelmi roncs lennék, ha nem lennének olyan emberek körülöttem, mint Black Princess, aki elnevezett Musunak, mert kicsi vagyok, vörös, hülye és állítólag jó a dumám és akivel annyira jó Suligála fellépésünk volt. itt szeretném üzenni, hogy még mindig tudom a koreográfiát! :) ....

• Olin, aki lányának fogadott, és két év kőkemény kiképzéssel elérte, hogy nélküle is úgy-ahogy boldoguljak a koliban és a gimiben, és elsírta magát mikor búcsúztatóként kornyikáltam neki, és megtanított oldalra fordított fejre szép szemet rajzolni...
  

• Zéta, aki annyira felnőtt, hogy mindig összekaparom magam, ha meglátom hogy ír...

• Bütyök, akinek mindig Hugi vagyok, akármilyen marhaságokat hordok össze...

Atomnyul... Szikra...HorrorNiki...Gorgar... Egy leányzó, aki olvas is, és msn-en is lelkisegély-szolgálatot nyújt, és persze a párja... egy kezdő hippi és haladó hableány...és még nagyon sokan, akik megérdemelnék, hogy leírjam őket, de tulajdonképpen, így is tudják, hogy fontosak.
És ha belegondolok, nem is volt érdemes annyit hisztiznem, mert azt hiszem, csak akkor kéne kétségbeesnem, ha velük elrontanék valamit... De amíg ezt leaglább nem rontom el, addig azt hiszem, nyugodtan mehetek több kört a 24-es busszal, és nyugodtan bambulhatom a veszekedő embereket, bekapcsolhatom a mp4-emen Leona Lewis-t, és mosolyoghatok egy jót ezen a zsák zsibongó hangyán, akik úgy marják egymást, mintha nem jutna mindnek elegendő morzsa.

És a legviccesebb, hogy néha úgy elhagyom magam, hogy én is belekezdek ebbe az értelmetlen veszekedésbe.

De ma nem! Mert ma ÖTÖST kaptam matekbóóóóóóól! *yeahhhhh*

Ama-chan voltam, Béke Belétek!

UI.: A fehér csokis Sport szelet XXL iszonyú finom.... (L)

Vigyázat! Bunkó vagyok!

La Li Ho!

Először is tisztázzuk: nagyon fel vagyok pörögve...de nem jókedvemben.
Hirtelen kedvem támadt mindenkit elküldeni a búsba... Akit meg nem, annak elemzni, hogy a többit hogyan és miért.

Néha magam is meglepődök, hogy mekkora gyökereket ismerek. És még meglepőbb, hogy nem tudom róluk, hogy azok! Áttaposnak rajad? Mit számít! Megbántottak? Oszt'? Sírtál miattuk? Egyéni szoc.probléma! Esetleg megmondod nekik, hogy hülyék? Hát mit képzelsz te magadról?!

Na, ennyiben tudnám röviden megfogalmazni a hangulatom. Jöjjön bővebben:

Na ugye vannak a férgek.... Ők azok, akik fikáznak valamit, aztán ők ugyanazt megcsinálják...de addigra persze az már tök jó dolog lesz hirtelen! Rejtélyes, nem? Hogy változnak az emberek egy este alatt! Nem tetszik? Hát mert bekövesedett őstulok vagy! (Én is...)

Vannak a rohadékok... Ők addig játszadoznak az emberekkel, meg a barátságokkal, amíg megszerzik, aki neki kell, aztán azt is megszívatja. Ja, hogy a te barátodat szedte el? Hát, szívás...

Vannak a ribancok... nekik sose jó, amilyen Te vagy. Ha mégis veszel valami márkásat, akkor rávágják, hogy hát, tegnap óta a másik márka a menő. Ha egyéniség vagy, akkor meg aztán menekülj! Kirázza őket a hideg még a lehetőségtől is, hogy valakinek saját gondolatai legyenek! Hogy képzeled, hogy gondolkodsz?! Csináltass mű "cickót", és takaroggyá miniszoknyát venni! És mindig úgy köszönj el, hogy "Puszi,szeri, láw!" Ja, és a három puszi is szériatartozék....

Jöhetnek a pózerek... Fúúú, ez egy ritka undorító népség! Vannak a ribancok, akik az összes képen kitolják a feneküket, vagy a leszállópályát mutogatják mellkastájékon, és persze a kedvenceim, a világfájdalom-pózerek... Mert ők szegénykék, annyira rosszul élnek a koponyás-kockás Mayo Chix felsőjükben, és a fekete Converse-dorkóban! Brühühü.... Anyuci nem 5000-et adott egy napra hanem 4-et? Váhh, ez borzalom, hát ezért eret kell vágni! Mert ők ugye úúúgy megmutatják a világnak a szájpiercinggel meg a webcammal.... Na haggyukmá...
A kedvencem, amikor a pózer egyben féreg is, kiírja, hogy gyűlöli a pózereket, a képtárban meg ott vannak a tükörben-fényképezem-magam, a -felülről-fényképezem-magam-és-nagyon-szomorúan-nézek-a-kamerába képek, meg a -jujj-de-cukee-hogy-szívecskét-mutatok-a-kezemmel képek.

És a legrosszabb, hogy ha te nem ilyen vagy, és sikerül további "nemilyeneket" találni, akkor sem nyugodhatsz meg. Mivel mindegyik típusban ott van a "rohadék" alfaj, és bármikor behülyítheti bármelyik barátnődet. Szóval, ha azt akarod, hogy nyugtod legyen, akkor legyél süket és vak, és sose mozdulj ki otthonról, mert ezek mindenhol ott vannak, és tönkreteszik a legjobb napokat is!

Nem tetszik a véleményem? Így jártál...Nem érdekel, mert én meg paraszt vagyok. :D

Ama-chan ^^

Prog. hétvége :3

La Li Ho!

Noshátugyebártudniilikazthogyhát.... (ez vicces... XD)
Prog. hétvégém volt. Ez csupán annyit jelent, hogy nem jöhetek haza hétvégére a koliból, mert kirándulni megyünk az osztállyal. Egy évben kilenc ilyen hétvége van, és az egészért kanyit se kell fizetnem. Királyság. :D

Mint minden esetben, most is elfelejtettem előző este összepakolni a cuccaim. A busz 3-kor indult a koli elől, mi meg fél 3 után estünk be, és ugye én mint a mérgezett mókus rohangáltam fel alá, hol samponnal, hol ruhával, hol fésűvel a kezemben, gondolkodva (és szitkozódva, mikor felborultam valamiben), hogy mit is hagyok ott Szolnokon, ami tutira kéne. Hát, első körben összepakoltam minden fontosat, mire Franyó megjelent, hogy ezt-meg-ezt is tegyem már be... Jó, cipzár ki, berak, cipzár vissza. Mehetünk...mehetnénk. De megjelenik Dia, hogy tegyem már be a Loveless dvd-t, mert hátha tudjuk nézni. Oké, cipzár ki, yaoi-anime be, cipzár vissza. Mehetünk. Mehetnénk. De Ama-chan elfelejtette betenni a papucsát. Oké, cipzár ki, papucs be, cipzár vissza. Ismét elindulunk, már az ajtót zárjuk,mikor rájövök, hogy bent maradt a kispárnám (Húgomtól kaptam karácsonyra, Garfieldos,mert Garfield-fan vagyok. Hasonló nézeteim vannak a Hétfőről, mint neki...), és a plüss-nyuszim. Oké, szobatársnőim már karóba akarnak húzni, de nem baj, én bátor vagyok, és visszamegyek értük. Jó, végre lejutunk a buszra. Helyem is van, nem elöl, nem hátul, középen, ahogy szeretem. (Elöl a tanárok miatt nem jó, hátul meg a műpicsák visítoznak egész úton.) Persze, fent maradt a chips... Az kéne a többieknek is, úgyhogy Franyó azt füllenti, hogy fentmaradt a diákja, és felrohan érte. Mire visszajön, Betti rádöbben, hogy ő viszont tényleg a személyijét hagyta fenn. Felmegy, mi meg elindulunk XD Úgy futott utánunk :LOL: Eléggé vicces volt. Na, mindegy, végre elindulunk. *Igen, itt lehet tapsolni.*

Útközben kialakul egy háború, ugyanis a hátsó banda olvasni akar, és követeli a lámpát, az értelmesebbje (pl. én.. /EGOOOOOOO/) meg aludni, és a hátunk közepére nem kell a fényáradat! Mikor elkezdtek vinnyogni, én egyetlen velős mondattal ismertettem az álláspontom: "Megmondanátok, hogy mi a francért csináltok úgy, mintha tudnátok olvasni?!" Az osztály kb. három falun keresztül veszekedett, majd megállapodtunk, hogy egy órára felkapcsolják, aztán lekapcsolják Debrecenig. Kínomban én is inkább elkezdtem olvasni. Jó kis könyv volt. (Böszörményi Gyula: 9...8...7...) Egy kitalált világban kezdődik, de úgy van beállítva, mintha ez lenne a valóság, aztán két fejezettel a könyv vége előtt, kiderül, hogy a főszereplőnő igazából őrült, és ezt a világot ő csak képzelte. Hát, itt kb. lefejeltem az előttem lévő ülést, mert teljesen bevettem már, hogy az a világ a valóság. Jól pofára ejtettek, és ha ez nem lenne elég, mire elfogadjuk, hogy hülyére vettek, az utolsó oldalon megjelenik az állítólag "agyturkász" Salamon doki, (aki a képzelt világban tanár) és közli, hogy reméli, hogy a hősnő, emlékszik az eddigi világra, mert az volt a valóság, csak mindenkinek törölték az elméjéből, de néhány "látó" emberre, a gruftikra, mint Salamon meg a főhősnő, Lilith, ez nem hat. Hát mondom, kész XD És itt van vége, hogy a főhősnő ismét látja a démonokat. Szal majd lesz folytatás. Az elején tök uncsinak tartottam, de megérte elolvasni. Öt perc alatt ennyiszer még sosem vágták át a fejem. x.x

Na, megáll a busz, leszállás! Irány a debreceni egyetem könyvtára. Imádom a könyvtárakat. Főképp, ha régi könyvek is vannak, és itt aztán volt bőven. Aztán találtam három japán történelmi könyvet, és benne voltak a kabuki-színházak is! :) Nagyon élveztem. :)
Ezután elmentünk a szállásra. Diával letámadtuk a nénit, aki fogadott minket, hogy lehet-e valahol DVD-t nézni. Lehetett. :D Na, akkor támadás: átkötögettük a dvd-t (mert az egyik nem volt jó), és betettük a Loveless-t.... Na mármost, egy rövid leírás: A loveless egy yaoi anime, azaz fiúk szerelméről szól... magyarul: buzik. Na. Ez nem is lenne gond, mert szerencsére ebben az animében semmi csúnyát nem mutatnak, a történet meg aranyos, szóval jó volt, igaz a csók-jeleneteknél hétrét görnyedtünk a hányástól. XD De persze a férfi tanár, aki velünk jött (egy nagyon kedves idős bácsi) unatkozott, és nézni akarta velünk.... Na, gondoltuk is Diával, hogy most aztán "szarban a haza"! Mire burkoltan rávettük, hogy ne akarja már nézni XD Szép meló volt. Megjegyzem, egy református kolléigumban voltunk... Néztem is a házirendet, délután "szellemi foglalkozások,imaterem" este, lefekvés előtt "esti rádiós áhitat" minden szobában volt egy kereszt a falon, és mindenhol szentek képei lógtak. Fojtogatva éreztem magam XD

Másnap állatkertbe mentünk, pingvineket, fehér tigrist, zsiráfot néztünk. A fókashow volt a legjobb, halálra nevettem magam. Volt egy majom, Tódornak hívták. Felkapszkodott a kerítésre, és köszönésképpen a lábunk elé pisilt.... -.-" És fogtam kígyót a kezemben! Jujj, de fura volt XD Az egész teste megfeszül, amint megmozdul. Az az izé egy izomkupac. És nagyon fura a "bőre".
Még ezen a napon ellátogattunk a máriapócsi görög-katolikus templomba, ahol kétszer is "csoda" történt. Egy Mária-ikon könnyezett. Ott volt a kép, meséltek róla mindenféle csodát, de bevallom őszintén, én nem hittem el egy szót sem belőle. De legalább voltam egy kriptában. Még élve. XD Egyébként szerintem undorító,amikor egy kiránduló osztály becsődül egy templomba. Az nem turisztikai látvány... Hanem egyesek szent helye. Jó,nekem nem, de azért nem szívesen megyek be úgy, hogy tudom, hogy engem ez nem érdekel.
Meglátogattunk egy múzeumot is. Általában szeretem őket, de ez ritka rossz volt. Nem is írok róla.

Éééés, vasárnap, végre elmentünk lovagolni! Naaaagyon jó volt. Szépek voltak a lovak, rendes volt a csajszi, aki tanított, tök jól elbeszélgettünk, és megtanultam ügetni. Aztán ettünk egy remek kenyérlángost, és visszavettük az irányt Szolnokra. Sajnos hazafelé hőemelkedésem lett, és már nagyon fájt a torkom, de azért ez a hétvégét még nem tudta elrontani. Az már inkább, hogy a Diával való animézésen kívül végig egyedül kullogtam mindenhová. (Az előző bejegyzésben említette okok miatt, plussz úgy tűnik, a barátnőmnek már nem vagyok eléggé "érdekes". :S) Olykor beszélgettem Fecóval, ez igaz, de azért legtöbbször csak olvstam, vagy bambultam ki a fejemből. De ez mindig így van. A prog. hétvégék folyton felérnek egy brazil szappanoperával. Néhányan összejönnek, a legtöbben megcsalják a párjukat, barátságok alakulnak ki, vagy mennek tönkre, Balázs összehányja magát és mindig kiosztanak pár csoportvezetői figyelmeztetést. XD

Ennyit mára, béke belétek!

Amaru-chan ^^

Stréber vagyok?!

La Li Ho!

Mostanság egyre többen megvádolnak, hogy kockafej lettem. És miért?! Mert tanultam a matekdogára. Jó, tényleg kezdd futni a szekér. D miért fáj a "barátnőimnek" az, hogy ötösöket kapok? Miért jó nekik az, hogy ha nem tanulok, és rossz jegyeket szerzek? Ennyire kell valaki, aki mindig alattuk lehet tudásban? És miért én legyek az? Nem akarok többé azon röhögni velük, hogy melyikünknek lett nagyobb egyes a dogája! Ötösöket akarok! És meg is szerztem őket... Földrajzból, matekból é biológiából is... és nagyon jól esik tudni, hogy én készültem. De az nagyon rossz, amikor a fejemhez vágják, hogy stréber. Múltkor nem tudtam énekelni a különórámon. Ezt tudják. Azóta folyton azt elemzik, hogy őket mennyire megdícsérte a tanár. Már néha sírhatnékom van tőlük. És még megkérdezik, hogy "miért nem szólalsz meg? mondj valamit!" Hát köszi...
Múlt héten a matek tz előtt volt egy lyukas órám... Ferivel a táblánál gyakoroltunk, hogy biztos mindent tudok-e. Erre az egyik állítólagos barátnőm megjegyezte: "jajjmá, mit játszod magad azért, mert kaptál múltkor egy ötöst?" Megjegyzem, a matek nem az erősségem. Nagyon sokat tanultam azért a kis doga ötösért.
Nem értem miért ilyenek, ha egyszer a barátjuk vagyok. Nem értem, miért jó az, hogy beszólnak. Miért jó elrontani a napom?!

Tényleg kezdem megutálni őket...

Négy szemmel szebb az élet......???

La Li Ho!

Szemüveges lettem. Már hetedik óta húzom-halasztom a dolgot, de mostmár muszály, mert fényérzékeny vagyok. Igazából nem zavarna, ha nem lenne ennyi gondom vele. Reggel sosem tudom, hol van... Mikor iszom a meleg kakaót, bepárásodik, ráadásul ma mikor elköszöntem a barátnőimtől a koliban, mindenki belefejelte a képembe a keretemet. XD Tanulság: puszizkodáshoz vedd le a szemüveged!

Tibi, az osztálytársam, közölte velem, hogy ha beszélgetni akarok vele, akkor vegyem le a kukkert, mert úgy nézek, ki, mintha okos lennék, ő meg okosokkal nem beszél. XD Ráadásul pont most kaptam matek ötöst, és kivételesen elkezdtem tanulni. Csilla rögtön megállapította, hogy stréber lettem... kötelességből, mert szerinte aki szemüveges, az stréber. XD

Egyébként vannak nagy előnyei is a szemüvegnek! Eltakarja a karikákat a szem alatt, és rengeteg menő mozdulat társul hozzá! Például lenézően kinézni mögűle, vagy full-intellugensen feljebb tolni az orron, vagy elgondolkodva igazgatni.... Frankón mondom, leköt egy egész délutánra XD

Ja, és az enyém nagyít mindent.... annyit tudok azon nevetni, amikor valaki túl közel áll hozzám, és a feje kilóg a lencsém hatóköréből, ennek köszönhetően a feje teteje normál méretű, de az állát már nagyítja a lencse... Ritka vicces!

Na, csak ennyit mára... Álmos vagyok, és Nyusziznom kell msn-en :) Béke Belétek!

Kudarcok napja...

La Li Ho!


Az élet az egy naaaaaaaaagy SHIT. Ma ez a véleményem. Reggel elkéstem fizika óráról.... megjegyzem, ma volt nyílt nap, szal nem csak az osztály előtt égtem le, hanem a leendő elsősök előtt is. Aztán rajz órán, a tanárnő (aki 100, hogy utál engem) látványosan nem szólított fel, ha jelentkeztem, mikor jelentkeztem félbeszakított, pedig jót mondtam, és ráadásul rámszólt, hogy tegyem már majd ki a rágóm, holott sosem rágózok!

Aztán elmentem a zenesuliba... Ének óra:
Nem tudtam énekelni. Nem vettem jól a levegőt, hamis volt a hangom, vagy ki sem jött hang a torkomon. Borzalmasan teljesítettem. Szánalmasnak éreztem magam, és láttam, ahogy a tanárnő türelme is egyre fogy. Ráadásul csalódott bennem, mert a többieknek mindig dícsér, most meg mondta Csillának, hogy valami nagyon nem stimmelt velem.
Szolfézs óra: Nem értettem egy szót se. Ilyen persze van, de azért másodjára-harmadjára már megértem a dolgokat. De most hiába mondta el a tanárnő sokadjára ugyanazt, csak nekem, mert látta, h nem vágom, nem ment. Iszonyú mérges voltam magamra, és ezen a napon immár harmadjára sírhatnékom lett.

Egy szívemnek fontos személy meg elkezdett idegesíteni. És nem értem miért. Hiszen eddig kedveltem, és ő nem változott! Ugyanazt csinálja, de most valamiért zavar.

Szégyellem magam. És utálom is.

Ennyit akartam ma írni. *meghajol, taps*

Life of little stupid Cinderella...

Egyszer volt, azóta is van egy kicsi antiszoc. szerencsétlen marha, Hamupipi... Takarítgatott, énekelgetett, etette az állatokat, és a én verziómban azért káromkodott is rendesen. Már nagyon unta magát, és azon filózott naphosszat (két mosogatás között) hogy merre kódorog már a hercege. Mert hogy már ideje lenne lelépni a szülői -börtön- házból. Na, végre megjött a herceg, Pipi meg rájött, hogy ez jobb, mint amit várt. A srác tényleg rendes, tényleg okos, még jól is néz ki! Na, itt már bűzlik valami, és nem Pipi, mert fürödni azért szokott. De tényleg. Na, ugye most jönne a készülődjünk a bálba cucc. Hát a bál fedőneve most legyen Téli szünet. Pipi már tervezgeti hogy megy majd a párjához, mikoris megjelenik a gonosz mostoha, aki most legyen apuci, ne anyuci. Nem engedi el Pipit a téli szünetre, Pipi persze bőg mint állat, majd beleőrül, de nincs mit tenni. *hatásszünet* Na, tudjátok mi jön most? Vagyinkább ki? Hát persze, a Jótündér! Aki elvileg tündérkeresztanya de most legyen Pipi anyukája. Ő persze segít, nyugtatgatja Pipit, hogy elmehet, és ne sírjon. De elkésett. Pipi az eddigi évek alatt olyan idegbeteg lett, hogy ha egy kicsit is elkezd félni valamitől, hányingere lesz, remeg a keze, nem tud este aludni, kész pszicho....

Sajnos a mese itt kettészakad. Pályázatot írok ki! Szerinted mi lesz a mese vége? Pipi elmegy, és jó lesz minden, vagy otthon marad antiszoc. takarítőnő marad nyolcáltalánossal, esetleg találkozik Télapóval és beáll rénszarvasnak?

Én arra tippelek, hogy elmegy Amerikába, és Go-Go táncosnő lesz... Majd.