RókAmaru

"Sokan nem értékelik a humorom. Ha kevesebb lenne az önbizalmam, azt hinném, nem vagyok vicces."
(Anita Blake)
Ha EMO, Prinszessz, RAJ, vagy csak szimplán bunkó vagy, jobban teszed, ha nem szólsz hozzám...
Nyikita (Amaru gyilkos-énje)

2009. március 23., hétfő

Whattya think about that?


La Li Hoooo!


Ismét itt vagyok, csak hogy örüljetek nekem. :D
Óóóó peppeim... Úgy le vagyok dögölve, hogy a lajhár villámsebességgel cikázik hozzám képest. De mitől?! A nap 24 órájában tunyulok. Mondjuk, most ez a Photoshop CS4 végre valami új, valami olyan, amit nem tudok megzabolázni, és még ő irányít engem, és nem fordítva. Ismerjük be, nem vagyok valami jó a fényképek szerkesztésében. De szeretnék jó lenni. Csak ne lenne retekangolul az egész XD Jó-jó, eldumálgatok én angolul, de ezek kicsit-nagyon szakszavak. Egyre biztosabban érzem, hogy kicsi vagyok én még ehez a programhoz. :( Nem értem én ezt... Valaki Help! I need somebody help! Not just anybody, help! You know, I need someone! HEEEELP!
(Ehhehe... bocsi, csak a rohamom ... elgurult a gyógyszer :P)
Egyébként Nyikita (a gyilkos énem) nagy sikert arat mostanság. Egyre többször előbújik (AKA pattanásig felhúzott idegek) és mindig bombabiztos a találata. Asszem skizofrén vagyok. Nem kicsit, nagyon.
Ezennel bejelentem, hogy : ANITA BLAKE ELMEHET A JÓ P*CSÁBA!
Továbbra is imádom a könyvet, de a főszereplőn (Anita) kiakadtam. Lefeküdt Jean-Claude-dal. Aki egy vámpír. Egy járkáló hulla. Oké, elismerem, szexisten hulla, de akkor is egy mozgó holttest! Egy vérszipoly! Egy izééééééé!
Én imádom a vámpírokat.... de tényleg, a mániám... de nem engedném őket az ágyamba. (Jó, itt Anita nyugodtan letorkolhat, hogy akkor ne nyafogjak, mert ők is kádban csinálták... az elejét.)
Na de én a kádamba se engedném! >.<
Egyébként az "Ezüst Liliom" regény-kezdeményem lelkiismeretes rajongóra talált, szobatársnőm, Viki személyében, aki imádja a sztoriban szereplő albínó-fiútestvéreket. Hárman vannak, Caine, Hattyú és Silver. Tényleg jó csávók, de nekem túl bájgúnárok, és túl önteltek. Ha egy csávó azt mondaná, hogy "Tudom, hogy te is akarod.", tuti, hogy pofánvágnám. Ő csak ne tudja, hogy én mit akarok és mit nem!
Erről jut eszembe. Miért akarják a fiúk kinyitni az ajtót, ha mögöttem jönnek? Nem rohad a karom, én is le tudom nyomni a kilincset. Ugyanígy ki tudok szállni egyedül az autóból, és tudom vinni az utazótáskámat is. (Igen, ez Neked is szól, de rajtad már úgysem tudok változtatni, Nyuszi. ^.^)
És gyűlölöm, hogy egy-egy jó lövés után "elismerésként" ezt mondják: "Ahhoz képest, hogy lány vagy, egész jól bánsz az íjjal." Hát nyazsgem. Komolyan elgondolkozom ilyenkor, hogy a következő nyílvesszőt a fenekébe eresszem.
Jah, jöhet a kérdés: ha ez a véleményem, akkor miért írtam a Vargányába, hogy "Mi nők, elvárjuk a férfiaktól, hogy levegyék a kabátunkat, előre engedjenek az ajtónál, kihúzzák nekünk a széket etc." Hát azért, mert az egy beadandó érvelés volt eredetileg. Álm os voltam, és összehordtam valamit a közfelfogásról. De én magam igazából rühellem ezeket. Ahogy azt is, ha felkapnak a kezükbe. Például, ha egy patakon át kéne lépni. Könyörgöm, minden nyáron indián-táborban vagyok két hétig! Az erdő az életem! Át tudok lépni egy patakon, sőt, fel tudok egyedül mászni a fára, és kibírom a gyaloglást, és a hátizsákot is.
Huhhh... de jól esett ezt leírni. Egyébként egyetlen dologgal egyetértek: férfi ne üssön meg nőt. Nem tehetünk ellene, fizikailag gyengébbeknek születtünk. Cserébe többszöri orgazmusunk van. :P
Más téma: GYŰLÖLÖM A MATEKOT!
És biztos vagyok benne, hogy a matek viszontutál engem. Arra születtem, hogy totál hülye legyek a matekhoz. De Istenem (Kuramám!) akkor valami mást adnál helyette... több dologhoz is értek-értegetek, de egyikben sem vagyok iagzán jó... Íjászkodom...de versenyre nem mennék. Rajzolok... de a tudásom az anime karakterekben kimerül. Írok... de nem elég jól. Énekelek... de esélyem sincs túl nagy hangra. SHIT.
De legalább történnek velem új dolgok. Például Urbán Ida. Egy lány a gimiből, aki szintén ír a Vargányába. Mivel diákfőszerk. vagyok, végigolvastam az ő írásait is, ráadásul én illusztráltam. Tanbá mondta is, hogy keressem meg, mert szerinte jól kijönnénk egymással... hát ha ő mondja. Csak az volt a bibi, hogy lövésem nem volt, kit keressek. Botyi-Vivi mutatta meg, hogy kiről is van szó. Megszólítottam, blog-cím csere, kis tanárfikázás, másnap együtt utatunk a buszon, és rájöttem, hogy szimpi. Nagyon bírom a dumáját, és a világszemlélete is bejön. Kicsit szúrós lánynak tűnik, de amikor végre elmosolyodik, akkor nagyon szép. :)
Szeretek szép emberekre nézni. Ne értsetek félre. Nem attól vagy szép, hogy tökéletesre smineked magad. Mindenki máskor szép. Olyankor, mikor nem foglalkozik a gondjaival, csak egy dologra koncentrál, és az ragyogóvá teszi. Ez lehet bármi. Egy beszélgetés, egy könyv olvasása, éneklés, bicaj, bármi, amit szeret, de lehet egy egyszerű mosoly is. Vagy csak egy elkapott pillantás. Egy tétova lépés, egy kedves szó. Akármi. Csak igaz legyen.
Imádlak titeket, ezt nem győzöm mondani. :) Ama-chan

10 megjegyzés:

Névtelen írta...

Crop, color settings, rasterize, feather, filter, color range, meg a többi mi? :D
Csak bele kell jönni, vagy tölts le magyarítást! De inkább dolgozz sokat vele, elég hosszas folyamat megismerni.

Amaru-chan írta...

Szia! :) Bocs a félrevezetésért, azóta tovább írtam a bejegyzést, csak ez az izé valamiért kirakta egy részét előbb. :)

majd gyakorlok egyébként. :P

Fekete Hercegnő írta...

Ne "komolyan elgondolkozz" rajta, hanem tedd meg... egyébként van, amikor igenis legyen lovagias a manusz. De annak megvan a maga helye és ideje.
(Töltsek le neked magyarítást is ezek szerint? :P)

Névtelen írta...

Büszke vagyok rád! (már azért, mert diákfőszerk. vagy, nem azért, mert tovább tudtad írni a posztot XD). A pasi-nő emancipációs dolog van akinek bejön, van, kinek nem, ezért férfiaink szenvednek is rendesen (amelyik veszi a fáradtságot gondolkodni).

A szépség meg nem mérhető. És aki csak a külsőre érti a szépséget (ai hülyeség, mert a kisugárzás nagyot dob a külsőn is) az egy RÁHÁDÍK [rohadék] és vascső jár a fejébe.

Amaru-chan írta...

Nem lenne rossz az a magyarítás-cucc. :D

A lovagiasság szerintem elég ha abban nyilvánul meg, amit négyszemközt megbeszéltek. Olyannal, akit ismersz. De egy vadidegen nekem ne játssza az oltalmazó férfit, miközben a fenekemet fikszirozza. :P

Fekete Hercegnő írta...

Az a baj, hogyha jó a hátsó feled, akkor sem írhatod rá, hogy "Nem fixírozni!". Ha ilyen bamba, hogy egy szép hátsó fertály vagy egy szépen fejlett emlőpár úgy leköti a figyelmét, az ne téged zavarjon. Nem vagy ezzel egyedül, de ez nem kell, hogy dühítsen, élni kell vele... adott esetben és ez nagyon messze áll bárminemű Olyan dologtól. Ez inkább amolyan természetadta előny a gyengébb intelligenciaszintű pasasokkal szemben.

Névtelen írta...

jaj ez milyen jólesett!! :) mármint amiket rólam írtál. köszi <3

amúgy, ha megfogadod a tanácsomat, ne tölts le magyarítást. Én egy csomó szót tanultam angolul csak a Photoshop miatt :) Nem haszontalan az az angolság. Persze te döntöd el, hogy neked mi a jó, de én személy szerint angolul szeretem :)

Amaru-chan írta...

Akkor valszeg inkább kiszótárazom a szavakat. Aztán majd megjegyzem. :)

Szívesen. Egyébként. És bocs hogy mindig neked kell rámköszönni, de totál másvilágban járok mindig, anyám mellett is képes vagyok elmenni az utcán. XD Egyébként lehetne megint egy összeröffenésünk. :)

Atomnyul írta...

Egy ostoba gép téged nem fog legyőzni! Az angol gyakorlás meg ebben a feszült helyzetben éppen rád fér. (Készülünk a nyelvvizsgára, ugyebár...) :)
A férfi-nő viszony kényes téma, főleg ebben a normálitlan világban, eddigi tapasztalataim alapján te tudod kezelni. Azt meg nem bírom nézni, ahogy az a táska vonszol téged... :P (Fekete Hercegnőnek: Ne sorold már be a férfiúi nem 95%-át az alacsonyabb intelligenciahányadosba! :D)

Fekete Hercegnő írta...

Atomnyul, tudod, hogy nem állapítottam meg ezt xy százalékra. De ha jobban belegondolsz, egy egészséges férfi igenis megnézi a nőies formákat, és ez nagyon messze van a hűtlenségtől vagy bármiféle perverzitástól. Egyszerűen ösztön.
/Egy feminista dög vagyok, de egyes dolgokat nagyon is elismerek a férfiakban./